Olvasni, mint egy nyúl evett bakancs - Prishvin Mikhail Mihajlovics - 1. oldal

Mihail Mihaylovich Prishvin

Mint egy nyúl evett csizma

A jelenlegi elnöke a kollektív gazdaság Merinova Ivan Yakovlevich - a nagy mester a farkasok üvöltenek. Babonás emberek azt hiszik, akkor is, ha nincs farkas a kerületben, annak üvöltése gyere és beszélni. Ez a vadászat valóság tanítványa volt a jól ismert az egész vidékünkön bűvész vadászat Filat Antonovich Kumacheva.

Átadás a minap közel Merinova fordultunk, hogy az elnök és teát inni az utat választ, hogy most már biztonságosan szerzés barátunk Filat Antonovich. Így jött a házba, köszönt, leültünk az asztalhoz, és, természetesen, a vadász akkor-se a vadászat élet, hogy az elején a háború vadászpuskát valahogy elvitték, és most visszatért - nem ez jelenti azt, hogy a háború hamarosan vége.

- Te, akkor Ivan Yakovlevich - kérdeztük - vissza a fegyvert?

- vissza - mondta keserűen - csak egy pillantást, milyen formában tért vissza.

Megnéztük a fatörzsek a fény - nincs mosdó, és csak kettő a bal kamrába, ami nincs értéke karcolásoktól. Egyértelmű volt, hogy a karcolások voltak ürügy arra, hogy dicsekedni előttünk az indulás a kedvenc fegyverét.

- Ez a fegyver, - mondta a gazda, - és az ilyen kezelés.

- karcolás nem számít.

- Megvakarod, de a seb - mondta a férfi.

- Ez a fegyver drága - férje támogatta feleségét Avdotya Ivanovna - ez a fegyver ér, talán ezer kétszáz rubelt.

- Mi van? - vágott vissza a gazda.

Feleség valósul meg szigorú hangon, hogy tévedett, és elkezdte óvatosan húzza a légy mézet.

És Ivan Yakovlevich rázta a fejét egy rosszindulatú mosollyal, és azt mondta a tiszteletreméltó és szeretett felesége nem bánta Babi bíró olyan dolgok, mint vadászpuskát, és hogy vannak olyan dolgok ebben a világban drága, és van, ami nem lehet bármilyen érték.

- Ez egy fegyver - mondta jelentősen - valami felbecsülhetetlen, odaadtam magam Filat Antonovich Kumachev.

És itt nagyon örülünk, hogy megtanulták, hogy nem csak él és jól van, öreg barátunk és vadász, hanem vezet a legtöbb kétségbeesett partizáncsoportba társait vadászok.

- Egy ilyen pár év alatt! - mi elcsodálkozott.

- És amit évek - mondta Ivan Yakovlevich - az a tény, bátor ember, és egy hős, hogy az évek során a festék. Ne vigyük év.

Elnöke odahajolt podpechya és azt mondta, hogy podpech lágyan és gyengéden:

És ha egyszer kimondta a szót elnök, balra egy izmos kifejlett mezei nyúl ki a sütőből.

- Ez, elvtársak - mondta Ivan Yakovlevich - a nyúl - nem egyszerű nyulat. Tavaly Elkaptam - kisebb volt a macskák. Tartott egy kád a káposzta termesztett, és amikor az őszi, mint egy ünnep a vágást, - ebben valami nyúl tűnt számomra, hogy sajnálom. És itt, ebben a nyúl már rendelkeznek egy fegyvert.

- Tehát - azt mondják - nem hozza egy pisztolyt nyúl vadász és a nyúl - fegyvert.

- Nem viccelek - mondta Ivan Yakovlevich - igaz, mert ezen keresztül nyúl volt kaptam fegyvert.

És azt mondta nekünk egy történetet, mint a nyúl Ruska fő gerilla csoport Kumacheva evett csizmát.

Ez történt a fordulat a háború, amikor a németek közeledett Moszkva és a héja annyira közel ágyban Merinova, hogy az egyik még megvan a tóba. Ekkor a csapat Kumacheva megbúvó erdei szakadékba, és a főnök, Filat Antonovich, elaludt tanítványának - az elnök Ivan Yakovlevich.

- Mi van most lett, karton, a gerilla ilyesmit? - kérdeztük érdeklődéssel.

- És pontosan úgy, ahogy volt, - mondta Ivan Yakovlevich - növekedés - a harangtorony, a vállak - ferde hat láb, hát, szem, tudod, ő az egyik, a másik kiütötte Pistone, egy félszemű óriás, de mi csizma - amerikai, piros, a horgokat. És a karok teljes, sőt, van egy vadászpuska. „Miért - kérdez - és még néhány kopás shotgun?” - „És fun” - mondja. Íme néhány jó! És hatvan valami éve.

Mi elcsodálkozott. A fogadó megismételjük számunkra, hogy egy bátor ember festi éves, és folytatta a történetet arról, hogy a nyúl evett csizmát.

Ez történt az éjszaka folyamán, mindenki aludt a házban, és Ruska jött ki a sütőből, és elkezdett dolgozni a csizmáját főnök. Mi belecsöppent, a nyulat magyar, azon a helyen, ahol az amerikaiak az utat, hogy csatlakoztassa a tengelyt a feje? Az egész éjszakát a nyúl csak tette, teljesen elkülönül a tetejét fejek. Magyar nyulat, ha meg akarta érteni, hogyan kell varrni csizma amerikai stílusban. Nos, természetesen, és a fej és a bootleg is gyötrő foltok körül a csizma az éjszakát egy csomó dió. Reggel az első Avdotya Ivanovna állt. Hogy nézett ki és befagyasztotta: előtte csizma Hare kész. És milyen csizma!

- Ivan Yakovlevich - felébredt férje, - nézd, mezei nyúl volt.

- Mi az a nyúl? - Megkérdeztem álmosan férje.

- Boots evett - mondta a felesége.

Kinyitotta a szemét, alvás - és nem hitt a szemének. A nyúl szippantás - alatt a tűzhelyen. Horrified feleségét. Suttogó egymás között sóhajtva tuzhatsya.

- Mit suttogott körülbelül ott? - kérdezte a főnök, anélkül, hogy megnyitná a szemét. - Nem alszom.

- Apa, Filat Antonovich, bocsáss meg nekünk gondot a házunkban, egy ilyen katasztrófa - szörnyű mondani.

- Mi az? A németek? - a fejét a gerilla ugrott, és megragadta a revolvert.

- Milyen németek - nyúl, őshonos. Nézd meg magad.

Néztem a feje az egyik szemét: a fej és a szár külön és bárhol padló tele dióval nyúl.

- Tehát ez a nyúl megette a csizmám?

- Igen, uram, senki más - nyuszi evett csizmát.

- Káros dolog - a rendőrfőnök.

És tettem a tetejét az első, majd a fej végén a tetejét vmyali a fej alatt él. Ezt követően, felöltözött, mossuk és betöltött puskát.

- Nos, hívja a nyúl a vágóhídra. Aztán megeszi a csizma.

- Ruska, Ruska - úgynevezett mester.

És az ártatlan, nyúl levelek, megérinti az ajkát, körülnézve, várva, hogy megtudja, mi okozta.

Partizan veszi célba vele. És semmi mást igen. Partizánok leeresztette fegyverét.

- Te megölni magam - mondta, - nekem valami csúnya lőni kézi nyúl.

Miután a háziasszony meghajolt, megköszönte, elköszönt és távozott. A puskát, és maradt az asztalon megrakott felhúzott.

- Tehát - megvalósult, Ivan Yakovlevich - Most kell, hogy megöl egy nyúl és egy pisztoly tulajdonosa tenni.